Ah, tegnap csak kopácsoltam egy kicsit. Nem olyan rossz, ugye?
Rettegő, gyilkos, mészáros… tömeggyilkos. Bármelyik szó pontosan illett volna a címbe, az „önfontosság” elé, és igaz lett volna. Az önfontosság mételye az embernek, rákfenéje a fajnak. Simán tévútra visz, gond nélkül akadályozza a fejlődést, és hozza el az újabb őskort. A sokadik újabb őskort.
Az önfontossághoz sokat kell hazudni. Mindenkinek, magunknak. Kemény dolog ez, ha őszintén akarjuk csinálni. Nagyon nehéz akkora királynak lenni, hogy lássuk, tudjuk, érünk valamit, és nem is keveset. Persze, vannak a telhetetlenek. Meg vannak a szimplán őrültek, akiknek érezniük kell, hogy a Nap is miattuk járja körbe a Földet…
Nagy általánosságban azt mondhatom, hogy sokra tartok mindenkit, aki megosztja a tudását, és megvetem azokat, akik elrejtik azt. Kevés számú kivétel azért van. Állítólag Szilárd Leó ezt mondta: „Nem az a titok, hogy van atombomba, hanem az, hogy lehetséges”. Az atombomba megépítése olyan szakértelem, amit jobb elzárni. Ebben az esetben a titkosság szolgálja a fejlődést, az életet, a jövőt. De ez a kivétel, a ritka kivétel, nagy általánosságban a titkolódzás árt mindenkinek.
Sokféle titok van. Mint mondtam, van kevés számú kivétel, mely esetekben a titkolódzás a tisztesség jele. Legtöbbször azonban félelemből ered. A mocskos titok szégyellni való, az illegális tettek eltitkolásához nem kell külön magyarázat. Az önfontosságot szolgáló titok pedig még inkább a félelemből születik.
Egyszerű elképzelni egy szabályos kört, egyszerű ráképzelni azt a papírra, és egyszerű pontosan körülrajzolni. Mégis, csak rendkívül kevés ember képes arra, hogy szabad kézzel tökéletes kört rajzoljon. Körzővel bárki képes rá. Képzeljük el, hogy valaki feltalálja a körzőt, majd eltitkolja, és azt állítja, hogy a tervrajzain szereplő tökéletes köröket szabad kézzel rajzolta. Általános csodálat övezné, nem igaz? Ellenben, ha tudnánk, hogy hogyan csinálta, mi magunk is képesek lennénk rá, és jóval kevésbé tartanánk különlegesnek.
Képzeljük el, hogy egy család generációk titkos tudását birtokolja, melynek felhasználásával több száz méter hosszú hidakat építenek. Képleteik, tesztjeik, segédeszközeik mind-mind a legszigorúbb titkok, melyeket kívülállóval soha nem osztottak meg. Micsoda áhítat övezné őket! Még a királyok is hajbókolnának színük előtt, és isteni csodának tartanák minden hídjukat. Ellenben, ha megosztanák tudásukat, szinte bárki képes lenne arra, amire ők, és a csodálat alaposan megfogyatkozna irányukban.
Írás, kedvenc témám. Mindig akad néhány híres író, akik váltig hangoztatják, hogy nincs mit tanulni, nincs mit tudni, nekik nincs módszerük, minden az ő különleges, istenadta tehetségükből jön. Stanislaw Lem folyton azzal áltatta az embereket, hogy miközben ír, nem tudja, mi fog történni a következő pillanatban. Stephen King nagy szószólója annak, hogy az írónak semmihez sem kell értenie, elegendő, ha rászokik a kokainra. Micsoda elismerések, micsoda magasztalás! „Vajon hogyan csinálja?”, „Á, azt sosem tudjuk meg! Ő egy géniusz!” Erre megy ki a játék. Valójában, módszereik ismeretében, utánuk lehet csinálni, sőt le is lehet őket körözni. Ez esetben természetesen senki nem gondolná őket oly különlegesnek.
Az önfontosság szemben áll a fejlődéssel. Az önfontossághoz titkok kellene, elrejteni a módszert, a képletet, az eszközöket, a teszteket, elrejteni mindent, és azt állítani, hogy nincs semmi, ez csak úgy van, magától, érzékből, adottságból. A fejlődéshez pedig ennek az ellenkezője szükséges: bemutatni, megosztani, azt mondani, így és így kell csinálni, tessék, használja, aki akarja.
A csodálat ára a fejlődés, a fejlődés ára a csodálat. Érdekes összefüggések.
A sok önfontosság tekintélyelvűséget eredményezett, amelynek az alapja az, hogy a titkolódzás miatt, megfejthetetlennek tűnik egyesek teljesítménye. Az érthetetlenségből áhítat lesz, mely egyenesen vezet ahhoz a feltételezéshez, hogy a Nagy Tekintély képes megfigyelni, megérteni és dönteni, mi meg nem. Mert ő különleges, mi meg nem vagyunk azok.
Furcsa, hogy ez a tekintélyelvűség mennyire beleívódott az oktatásba. Azért igaz, mert X.Y. mondta. Nem azért igaz, mert igaz. Azért igaz, mert a tekintély azt állította, hogy igaz.
Hogyan tanul valaki tapétázni? Ott a szaki, azt mondja: „Figyelj, így kell csinálni. Látod? Na, így! Most csináld te. Én itt állok, figyelek, és korrigálom, ha kell!”. Ezen a módon lehet megtanulni. Mindent ezen a módon lehet megtanulni. Írni is. „Figyelj, így kell csinálni. Látod? Na, így! Most csináld te. Én itt állok, figyelek, és korrigálom, ha kell!” Előfordul, hogy ilyenkor nem az történik, hogy a tanuló odafigyel, vagy megpróbálja, hanem elkezd kérdezősködni: „Ki mondta, hogy így kell?”. „Kit érdekel, hogy ki mondta? Nézd meg, látod, hogy működik, utánozd le, és vedd észre, hogy neked is működik.” Van, aki még ilyenkor sem csinálja. Tovább érdeklődik: „Mit mondott a Dán Brón?”.
Ott áll, láthatná a saját szemével, csinálhatná, és nem tudja elképzelni, hogy lehetséges. Fizikailag ténylegesen centikre van attól, hogy lássa és tudja, szellemileg meg fényévekre. Rettenetes, hogy mennyire bevették egyesek az önfontosságot, a különlegesség, rendkívüliség, istenszerűség titkokkal teli színjátékát.
Ha nekem van csillagászati naptáram, neked meg nincs, majd egy általam választott időpontban találkozóra hívlak, ott jól megfenyegetlek, hogy ha nem teszed, amit mondok, eltűntetem a Napot, aztán huss, már sötétedik is az ég, hát jól meg lennél ijedve az irgalmatlan hatalmamtól! De ha neked is lenne ugyanakkora hatalmad, mint nekem (más szóval: csillagászati naptárad), esetleg azt mondanád, hogy rád nem hatnak a varázslatok, és most visszahívod a Napot, és huss, már világosodna is az ég. Na, akkor aztán nyakig lennék a… abban. „Ö… izé… egyezzünk ki egy döntetlenben.”
Meglehet, hogy ismernéd a felhőket, tudnál olvasni az égbolt felhőzetében, én meg nem tudnék, te csak felnéznél, és azt mondanád: ha nem teszem, amit mondasz, misztikus hatalmadnál fogva esőt facsarsz a világűrből. Aztán huss, esne is. Hű, de meg lennék illetődve ekkora varázshatalom láttán!
Jókat lehet nevetni ezen, de valójában borzasztóan tragikus ez az egész. Az önfontosság gyilkol, útjában áll a fejlődésnek, útjában áll a jövőnek. Belegondolni is szédítő, hogy vajon hányan haltak bele abba, hogy néhányan zseninek érezhessék magukat.
A csodálat ára a fejlődés, a fejlődés ára a csodálat.
Én író vagyok, és az írásban nincsen semmi titok. Aki kíváncsi, lassabban öregszik, és tudással lesz gazdagabb. Az írás egyszerű, semmilyen titok nincs benne. Hanem a tanítása… hohohó, na, az aztán már tényleg különleges! 
ferko998 írta:
Bizony ám !
Tetszett?
1 
0
thirdeye írta:
Már nagyon régen.
Vannak még “alosztályok”,de ez a négy fő csoport.Van olyan is például,hogy”adós”az is tök találó.
Ez a Berne egy pszchológus volt és ezt a könyvét(1964)tankönyvnek irta,de tömegcikk let belőle.
Nem kezdem el,de mikor olvastam-kb.10éve-nekem az “egó”-használjuk ezt a megnevezést-ezer arca jutott eszembe.Mert mind az.
Hmmm.
Egó=játszma?
Tetszett?
1 
0
thirdeye írta:
Undi vagy.
Tetszett?
0 
0
@ ferko998:
És Te ?
Tetszett?
0 
0
ferko998 írta:
Mindegyikből van valami . Meg pisa , fing , és hányadék is .
Tetszett?
0 
0
@ thirdeye:
Meg van bocsátva.Nem bűn az.
Itt van cserébe egy másik,Eric Berne Emberi Játszmák cimű könyvéből:
“SZEGÉNY ÉN / ÁLDOZAT
(passzív játszma)
Mélyen belül a szegény én nem érzi, hogy elég ereje lenne hogy tevékenyen viszonyuljon a világhoz. mindig úgy érzi nincs elég ereje ahhoz, hogy tevékenyen viszonyuljon a világhoz, ezért együttérzést erőszakol ki, hogy maga felé irányítsa az energiát. Mindig borúlátó, arckifejezése aggodalmas, sóhajtozik, sírdogál, semmibe meredő tekintettel hívja fel magára a figyelmet. Kezdetben sebezhetőségével hódít, azzal, hogy segítségre szorul. A megoldások azonban nem érdeklik, mert ha a gondok megoldódnak elveszítené energiaforrását. Túlságosan előzékeny míg végül úgy érzi kihasználják és ez csak megerősíti szegény én mivoltában. A szegény én olyan embereket vonz maga köré akik megfélemlítik.
Ez a legdurvább családi veszekedésig fajulhat.
ZÁRKÓZOTT
(passzív játszma)
Mélyen belül a zárkózottak nem bíznak magukban, félnek, hogy nem lesznek képesek teljesíteni. Nem tudják mit is éreznek. a zárkózott emberek megrekedtek saját belső világuk megoldatlan küzdelmei, félelmei, kételyei között. Azt hiszik, hogy ha megközelíthetetlennek, rejtélyesnek mutatkoznak, a többi ember a segítségükre siet és megpróbálja feloldani elszigeteltségüket. Gyakran magányosak, mert tartanak attól, hogy mások rájuk kényszerítik akaratukat. Nem ismerik fel, hogy zárkózottságuk lehet az oka, hogy hiányt szenvednek valamiben (pénz, szeretet, önbecsülés), ami fontos probléma az életükben. Védelmi rendszerük a távolságtatás saját energiájuk áramlását ilyen kijelentésekkel akasztják meg:”nem vagyok olyan, mint a többiek”, „senki sem ért meg”, „ha legalább…”
Mindent agyonelemeznek, és közben elszalasztják a lehetőséget. A konfliktus legcsekélyebb jelére ködösíteni kezdenek, vagy a szó szoros értelemben eltűnnek. (nem veszik fel a telefont,nem nyitnak ajtót)
VALLATÓ
(agresszív játszma)
Legjobban az elhagyástól fél. Állandóan azt várja, hogy mások elismerjék és bizonyítsák, hogy szeretik. fizikailag kevésbé fenyegetnek, viszont megtörik az akaratot, mert szüntelenül kérdőre vonják a másik ember tevékenységét szándékait. Rosszindulatú kritikusok, folyton hibát keresnek a többi emberben. Minél inkább a hibáidon lovagolnak annál jobban fogsz figyelni rájuk, annál inkább igyekszel az ő igényeiknek megfelelni. És minél inkább iparkodsz, hogy igazold magad előttük, annál több energiát áramoltatsz feléjük. A vallató rendkívül éber ember, jellemzője a cinizmus, a kétkedés, a gúny a csipkelődés, a maximalizmus, de eljuthat a rosszindulatú manipulációig is.
Embertársaik figyelmét szellemességükkel, logikájukkal, intelligenciájukkal ragadják meg.
MEGFÉLEMLÍTŐ
(agresszív játszma)
A megfélemlitő nagyon fél az alárendeltségtől, attól, hogy nem veszik észre, hogy nem gondoskodnak róla, hogy magára marad Harsánysággal, fizikai erővel, fenyegetőzéssel, zavarba ejtő megjegyzéssel, dühhel tartják sakkban a többieket. Mindig uralják a színpadot. Jelenlétükben félelmet, szorongást érzel. Énközpontúak, utasítgatják a többieket, be nem áll a szájuk, hajthatatlanok, gunyorosak, kedvelik a vitákat, agresszívek
Azzal ragadják meg embertársaikat, hogy a hatalom aurájával veszik körül magukat.
Ők szigetelik el magukat a legjobban a fő energiaforrástól.
Van amiben magadra ismersz,kedves Harmadikszem?
Tetszett?
0 
0
ferko998 írta:
Találtam egy idézetet , kedvenc olvasmányaimból : Az összes ajándék közül, amit kaptunk, az önfontosság érzése a legvégzetesebb, mivel egy mágikus, élettel teli teremtményt arrogáns, nyomorult, báj nélküli szörnyeteggé változtat.
Másik : Önmagunk fontossága miatt annyira merevek vagyunk, hogy ez végül keserűséghez, irigységhez és frusztrációhoz vezet. Megengedjük magunknak, hogy az önhittség érzése irányítson bennünket.
– Miközben a látók az önfontosság görcseit tanulmányozták, s azt az egységes módot, ahogy mindenkit átitat, az emberi lényeket három osztályba sorolták. : a pisák, a fingok és a hányadékok. Mindannyian ezen kategóriák valamelyikébe tartozunk.
A pisák szolgalelkűségükről ismerhetők fel: talpnyalók, tapadósak és fárasztóak. Mindig szívességeket tesznek neked, vigyáznak rád, féken tartanak, babusgatnak, annyi együttérzés van bennük! Ezzel a módszerrel takargatják igazi valójukat: azt, hogy képtelenek kezdeményezni, és saját maguktól cselekedni. Szükségük van rá, hogy valaki más parancsolgasson nekik, hogy úgy érezzék, ők is csinálnak valamit. Szerencsétlenségükre azt hiszik, mások is olyan kedvesek, mint ők. Ezért mindig sértődöttek, csalódottak és a könnyekig bánatosak.
A fingok épp az ellenkezője: irritálók, követelőzők és önteltek, állandóan előtérbe tolják magukat és mindenbe beleavatkoznak. Ha egyszer elkaptak valakit, többé nem engedik el. A legkellemetlenebb személyek a világon. Hiába vagy nyugodt, a fing megérkezik, magával ránt, és kényére-kedvére kihasznál. Természetes hajlamaik szerint tanárok vagy vezetők lesznek. Az ilyen emberek inkább megölnek, minthogy kiengedjenek a markukból.
A hányadék az előző két típus között helyezkedik el. Semleges, se nem irányít, sem nem irányítható. Hencegő, hivalkodó és exhibicionista. Azt a benyomást kelti, hogy rendkívüli, de valójában egy senki. Folyton önmagát dicsőíti. Karikatúrája annak az embernek, aki túl sokat gondol magáról, de ha nem figyelsz rá, akkor megsemmisül jelentéktelenségének súlya alatt. ( Armando torres)
Bocsánat a sok idézetért
Tetszett?
0 
0
@ ferko998:
“Majom mondja:mak-mak-mak…”
Tetszett?
0 
0
@ ferko998:
És erről még eszembe jutott az egyik legnagyobb eltékozolt magyar tehetség,Karacs Attila.
Nem rosszabb alapképességekkel rendelkezett fizikailag,mint mondjuk Badr Hari.
a gond az óriási altruizmusából fakadt.
“Huu,tesoókám,19évesen rámrúgott egy meccsen a Remy,hogy izomszakadással vittek a kórházba,aztakurva…”
Hülye kretén.
Rajongói szinten nem lehet hozzáállni semmihez.
Az önfontosság érzete igenis fontos.
Én utána az öltözőben minkét bokáját eltörtem volna Remy-nek és nem lesz…ptam volna.
Ez igazi magyar betegség,mindig felnézni valakire.
Az se baj,ha kőműves,és a szendvicse van egy reklámszatyorban-akkor az már maffiózó és kalasnyikov,ha oroszul beszél.
pfff…
De nem ők tehetnek róla,valamiért erre kondicionálták az egész országot.
Annyira,hogy ha nem vagy velük egy véleményen,még hülye is vagy.
Tetszett?
0 
0
Na itt meg le lettem oltva.Mégse leszek bodhiszattva.
Az önfontosság a legnagyobb hajtóerő az univerzumban.
Ha valaki jobb bokszoló nálam,akkor birkózni fogok vele.
Ha jobb fekvenyomásban,akkor közlöm vele,hogy csak a csicskák nyomnak fekve,jöjjön guggolni.
Ha esetleg mindenben erősebb,akkor sakkozzunk-kártyázzunk,akármi.
Valamiben legyek jobb.
Különben egyszerűen megölöm.
Megmérgezem,hátbaszúrom.
Hmmm..nem leszek bodészatyvma..
Tetszett?
0 
0
szabroy írta:
Ennek nincs köze a demokráciához. Persze, hogy nem tökéletes. Korábban mint kifinomult diktatúráról írtam róla.
Ez is csak egy aspektusból írna le valamit a vízről.
Kihagysz egy tényezőt, amit nem lehet kihagyni. Józan ész. Ha egy épeszű ember kezében van a hatalom, abból nem lesz baj. Ha kétmillió ember kezében van, és azok egy része dilis, abból biztosan.
A fenyegetettség egy rossz elmélet. Hogy azért nincs atomháború, mert van ellencsapás. Nem biztos. És ha van is, az bizonyára nem fogja érinteni a döntéshozókat, mert ők ezer mérföld távolságra lesznek a legközelebbi stratégiai ponttól, pár száz vagy pár ezer méter mélyen.
Ez egy elmélet. Nem ismerjük a mögöttes törekvéseket. Talán a meghódítani szándékozott területeket már régen meghódították. Azért az atombomba és az atomerőmű eléggé nem ugyanaz. Lehetne az egyik a másik nélkül.
Tetszett?
0 
0
Duncan Shelley írta:
Ezt Demokracianak hivjak, de az kozel sem tokeletes. Farkashazitol hallottam egy mondast, bar lehet, hogy nem o mondta eloszor: “A demokracia az amikor ket farkas es egy barany megszavazzak a vacsorat.” Olyan szabalyt irni, amihez odairjak, hogy kivetel a maskent gondolkodok, az eleg vicces.
Duncan Shelley írta:
“…Ezek a nem könnyen feloldható paradoxonok is hozzájárultak, hogy két amerikai kutató, Carole Cleland és Christopher Chyba egy sokat idézett cikkükben arra a következtetésre jutottak: jelenlegi tudásunkkal nem is lehetséges az élet univerzális definíciója. Chyba és Cleland szerint hasonló nehézségekkel állunk szemben, mint azok, akik a vizet akarták definiálni a molekula-elmélet megalkotása előtt. A “nedves”, “színtelen”, “íztelen”, “szomjoltó” jelzők ugyan mind igazak a vízre, de igazak más, a vízhez hasonló anyagokra is. A víz igazi definíciója csak akkor vált lehetségessé, amikor annak molekuláris természetét vizsgálva kiderült, hogy a víz H2O-molekulákból álló folyadék. A molekulaszintű meghatározásból pedig egyértelműen következik, hogy a víz miként viselkedik különbözőbb fizikai és kémiai körülmények között; ezt egyik korábbi definíció sem tudta volna biztosítani….”
A teljes cikket az alabbi linken elolvashatjatok:
http://www.origo.hu/tudomany/20110131-mesterseges-bakteriumok-chemoton-az-elet-definicioja-maig-nincs-eleg-jo.html
Duncan Shelley írta:
Ha egy ember kezeben a hatalom, az a tortenelemben mar sokszor bizonyitotta, hogy nem igen jo. Nagy Sandortoltol Szalinig, tobbek kozott. Ha amerika retorzio nelkul bevethetne atombombat, mar reg hasznalta volna!
Leo bacsi mondasat utolag elemezve idejetmultnak tekinthetjuk, mert az atombomba biztositotta, hogy azota nem volt tobb vilaghaboru, es tobbezer fosszilis eromuvel kevesebb szennyezi a kornyezetet…
Duncan Shelley írta:
Ha egyszer telepitesz egy oprenszert akkor mar profi vagy? vagy csak akkor, ha mar tobbszazszor ujrainstallaltad?
Ha valaki egy hidat csinal egesz eleteben, akkor az nem tesz hozza az altalanos tudashoz, hanem orul, ha egyaltalan sikerul. De a titok biztositotta neki, hogy a tobbi hidat is o csinalja. Es tutibiztos vagyok, hogy a tizedik hidjanal mar olyan problemakat oldott meg, amire az elso alkalommal almodni se mert volna. miutan annyi hidatt kellett csinalni, hogy egyedul nem gyozte, tanitvanyokat fogadott, es atadta tudasat. Leonardo rengeteg tudast hatrahagyott az utokornak, emellett jopar talalmanyanak a titkat sirba vitte, amiket csak most tudnak megfejteni az okosok. Megsem gondolom, hogy jobb lett volna, ha mar 600 evvel ezelott tudtak volna repulni az emberek.
szerintem…
De ez igy meddo vita, mindig mindenre lehet ellenvelemenyt irni, de minden csak nezopont kerdese… es biztos vagyok, hogy meg jopar szemszogbol lehet nezni.
Tetszett?
0 
2
Papica írta:
Igen, hallottam párszor.
Kell hozzá némi erély, és elszántság, hogy az ilyen hangembereket leleplezzük, és ne dőljünk be nekik. Ismerek párat. Ismerek egyet, aki saját bevallása szerint a világ egyik legnagyobb élő értékesítője. Gyakran a villamosjegyre nincs pénze, és ezt azzal magyarázza, hogy őt csak a rekordok érdeklik, a pénz nem. Jajjjj…
Tetszett?
0 
0
brokev7 írta:
Brokev, a lényeg, hogy legyen választási lehetőségünk. Ha csak csodálkozni akarsz, akkor tedd, amíg már nincs benned törekvés többre. De aki nem elégszik meg ezzel, annak legyen módja kézbe venni az ügyet.
Tetszett?
0 
0
Petra írta:
Akkor kikérdezlek. Nos, mi az?
Tetszett?
0 
0
szabroy írta:
Pedig van. Lehet, sokat felejtettünk, de ettől még van. Nekem nagyon úgy tűnik, hogy az élet feladata, hogy jövőt hozzon létre.
Ha mindenki tökéletes lenne, akkor lehetne ebben igazság. De az emberek nem azok, és nagyon manipulálhatók.
Az egész ott kezdődik, hogy mit jelent a boldogság szó? Ha mámort jelent, akkor boldog lehetsz az alkoholtól és a drogtól is, vagy attól, ha fojtogatnak, vagy attól, ha vérben fürdesz, vagy attól, ha levágod a szemhéjadat. De ha a boldogságot más módon határozzuk meg, akkor más ideálokat állítunk fel. Esetleg olyat, ami jövőt hoz létre, mindannyiunk számára.
Tetszett?
0 
0
szabroy írta:
Ez nem számít, mivel nem attól igaz valami, hogy mindenki vallja, hogy igaz. Az emberek nem tökéletesek, így bizonyos emberek vágyait simán figyelmen kívül lehet és kell hagyni.
Az erkölcs egyszerűen olyan viselkedési szabályokat jelent, amelyek a tapasztalat szerint hozzájárultak az adott közösség fennmaradásához. Az erkölcstelenség ezek megszegését jelentette. Később az egész témát elkezdték manipulációra használni, és szétcsúszott minden.
A hosszú szakállnak volt szerepe egy harcos közösségben, mert a befont szakáll védte a nyakat. Egy nem harcos közösségben nincs ilyen jellegű szerepe. A mai korban pedig a szokásos katonai támadások esetén semmilyen pozitív haszna nincs a szakállnak. El lehet felejteni az eredeti elképzelést, vagy bele lehet mesélni mindenfélét ebbe, és lehet manipulálni a szakállal. Meg minden mással is.
Ugye ez nem komoly?
A “senki”, “mindenki”, “soha”, “örökké” és a többi filozófiai szó filozófiai szó, és nem igen van emberi jelentésük. Lehet definiálni az életet és definiálták is, méghozzá jól. De gondolj bele abba, hogy mennyi információ van a világon jelenleg. Feldogozhatatlan mennyiség. Könnyedén megtörténhet, hogy valami már készen van, és mégsem találkozol vele életedben.
Tetszett?
0 
0
szabroy írta:
Szerintem elbeszélünk egymás mellett. Hogyan lehet fejlődés abból, ha minden tudás megmarad egy apró érdekcsoport kezében? A hazugságokat arra találják ki, hogy mindenki halljon róla, az igazság meg titok? Ez így nem jó. Nem árt az senkinek, ha bárki megtanulhatja például a házépítés módozatait, vagy az oprendszer felteleítésénak technkáit.
Most bárki megtanulhatja ezt a tudást. A többség mégis csodálja a hidakat, és nem építi.
A mai mérnökök sokkal többet tudnak, mint a régiek. Ennek részben az az oka, hogy sokkal többen lehetnek mérnökök az elérhető oktatás miatt, a felfedezések, elgondolások sokkal több embertől jönnek, és a hibák is gyorsabban kibuknak.
Jobb lenne, mint most. Ha csak egy országnak lenne, kisebb lenne az esély arra, hogy egy idióta kezébe kerüljön. Most sokkal nagyobb erre az esély.
Leó bá arról beszélt, hogy senkinek nem lett volna szabad tudnia, hogy a bomba lehetséges.
Tetszett?
0 
0
Hello Petra!
Petra írta:
Természetesen. Az értékért is illik fizetni, nem csak a rosszért. Nincs rendben, hogy egy értékes ember, aki hasznára van a világnak, nem él valami jól, míg egy drogbáró, aki nagyüzemben árt az emberi fajnak, mindent megvehet, amit kitalál, és élhet luxusban.
Különös azonban, hogy sokan megrökönyödnek azon, ha fizetniük kell a gyógyulásért például, míg normálisnak tekintik, hogy fizetnek a sörért…
Tetszett?
0 
0
szabroy írta:
Egész növény- és állatfajok kihalhatnak emberi beavatkozás nélkül is. Elég egy apró módosulás valahol ebben az igen bonyolult természet nevű rendszerben, és valami kiszorul az életből, ha túlzottan specializálta magát adott környezeti feltételekre. Az állapotok nem örökkévalóak, a harmónia tehát törékeny.
A favágás, erdőirtás lehet hasznos is, nem feltéttlenül káros.
Tetszett?
0 
0
Szia Petra!
Köszi a választ. Jobban képben lettem. Az apukád pedig nagyszerű ember lehet.
Tetszett?
0 
0
Hello!
Alex írta:
Hát arra, ami szótárban van:
„Fejlődés: Fil. A teljesebb, bonyolultabb, magasabb rendű minőségi állapot, fok felé irányuló mozgás, változás. „
„Haladás: Fejlődés, tökéletesedés.” Szerintem ezzel zavarhattalak meg, úgyhogy pontosítanék:
Úgy vélem, az élet célja a fejlődés és ezt nem csak egyéni, hanem csoport, faj és minden szinten értem.
Szerintem az embernek törekednie kell rá, hogy gyarapítsa a tudását, fejlessze a képességeit, új ismeretekre, felismerésekre tegyen szert, tapasztalatot és bizonyosságot szerezzen a világról és ezeket másoknak is átadja. Ezzel is hozzájárulva, hogy az emberiség olyan felfedezéseket tehessen és olyan új dolgokat találhasson fel, amik megkönnyítik az életet, a boldogulást, hatékonyabbá teszik a munkát és a társadalom működését, olyan technológiák szülessenek, amik felválthatják az elavult, pazarló és a kevésbé hatékonyakat és az etika kiüsse a romboló ideológiákat.
Ez nem elfogadható cél? (És történetesen még kapcsolódik is a témához
)
Ehhez még hozzájön, hogy olyan dolgokat tanuljunk és tanulmányozzunk és gyakoroljunk, amil érdekelnek és lelkesítenek, amikkel szívesen foglalkozunk és nincs terhükre csinálni, vagy másoknak megtanítani, és qrvára élhető életet kapunk. (Ezért is tetszett, amit Jaklin írt.)
Apukám mindig azt mondta. “Ha soha életedben nem akarsz dolgozni, válassz olyan munkát, amit szívesen csinálsz. Legyél benne nagyon jó és mindig egyre jobb, mert csak úgy van értelme.”
Tetszett?
2 
0
Petra írta:
Tetszett?
0 
0
Szia Petra!
Petra írta:
Milyen fejlődésre és haladásra gondolsz?
Tetszett?
0 
0
Hello Duncan!
Az én kis véleményem szerint az élet célja a fejlődés, a haladás és ezt nem egyéni, hanem csoport, faj és minden szinten értem.
Szerintem nem várható el valakitől, hogy évekig kutasson, fejlesszen és a felfedezéseit csak úgy, ingyen közkinccsé tegye, az viszont biztosan nem visz előre, ha magával viszi a titkát a sírba.
Általában pénzért, hírnévért, elismerésért adják el a feltalálók a találmányaikat, teszik közzé a felfedezéseiket, vagy avatnak be valakit a titkaikban. Sokszor viszont a családban, vagy annak híján egy fiókban marad a korszakalkotó ötlet és persze olyan is van, hogy Valakik azért veszik meg, hogy végleg elzárják. (Ha jól emlékszem, Andan ez utóbbi mechanizmust részletesen és nálam sokkal jobban leírta a gazdaság működéséről szóló részben.)
Tetszett?
0 
0
Duncan!
Nem ertek veled egyet. A titkoknak koszonhetjuk az egesz civilizacios fejlodesunk: Az oskozossegekben volt egy “okos”, aki rajott, hogy mit mivel lehet gyogyitani. Ha ezt a tudast tovabbadja mindenkinek, akkor senki nem ment volna hozza gyogyitasert. Viszont ha nem tartjak el a tobbiek a gyogyitasert cserebe, akkor dolgoznia kellett volna, ami miatt nem lett volna ideje ujabb es ujabb novenyek tanulmanyozasara…
aki hidat csinal, es elarulja hogy milyen egyszeru hidat csinalni, akkor o szinten nem csinalt volna tobb hidat… a fejlodes csak rengeteg kudarc aran lehetseges, de ha nincs megrendeles, ha nem hivjak ot ujabb hidakat csinalni, akkor az egesz megalt volna az elso hid technikai szintjen, es sohasem csinalnak tobbszaz meteres hidakat, aminek csodajara jarnak.
A csillagaszok rendkivul fotos szerepet toltottek be regen, es a titok, a misztikum adott teret nekik, hogy semmi massal ne kelljen foglalkozniuk, ezaltal egyre tobbet es tobbet tudjanak meg.
Ha lelepleztek volna az elso buveszeket, akkor ezt a szot, hogy buvesz, maximum hieroglifakon lattuk volna es nem ertenenk, mit jelent.
Persze az, hogy a tudast hogyan hasznaltak tomegek iranyitasara, az mas kerdes, es szerintem az inkabb az uralkodok, es vallasi vezetok muve volt.
Persze, mint irtad, kivetelek vannak, de pont azt a kivetelt, amit leirtal: az atombombasat, azzal megint nem ertek egyet:
Milyen lenne most a vilag, ha csak egyetlen orszagnak lenne?
Vegezetul: biztos, hogy rengeteg titok, csak hatranyara volt az emberisegnek, de abban is biztos vagyok, hogy titkokra mindig szukseg volt, es lesz is!
Tetszett?
1 
0
@ Great:
Amiket felsoroltal, azok gyakorlatilag mindenhol megvetendo dolgok, a nagyvarostol az elszigetelt eletkozossegekig, ezert most nem is foglalkoznek evvel.
Amit szerettem volna mondani, az az erkolcsi normakon beluli sokszinuseg: Semmit sem tudsz felsorolni, ami mindenkinek elfogadhato lenne.
Ezenkivul meg senkinek sem sikerult definialnia azt a szot hogy: ELET.
Igy majdhogynem lehetetlen meghatarozni azt, hogy mi a celja.
Tetszett?
1 
0
szabroy írta:
Ebből a dilis eszméből lesz az a sok haszontalan ember, akiket a többiek tartanak el. Ebből lesznek az alkoholisták, a drogosok, az adrenalinfüggők, a gyilkosok, a csalók stb. Egyik se ad semmit, csak élősködnek azokon, akik dolgoznak.
Ha valakit az tesz boldoggá, hogy végez a családoddal, az rendben van? Ha valakit az tesz boldoggá, hogy megmérgezi a vízet, az rendben van?
Vannak közös pontok, amik utat mutatnak az élet alapvető céljához.
Tetszett?
3 
1
Elegge hihetetlennek tartom, hogy van egy altalanos szabaly, hogy hogyan kell elni. Szerintem mindenki mastol lesz “boldog”, es az eletben csak ez szamit. Van akit az tesz boldogga, hogy a hazakat epit, es buszke ra, van akit az hogy minel tobbet van a csaladjaval. van akit a penz hajkuraszasa, van akit az oserdok rovarvilaga. van aki attol boldog, hogy masokon segit, es vannak akiket hidegen hagy masok nyomora, es mastol boldogok…
szoval, kar meghatarozni mi az elet celja, mert az lehet, hogy az csak a te celod.
Tetszett?
2 
3
Ok, most már látom, mi az őskáosz.
Tetszett?
0 
0
@ Great:
Azt hiszem, alapvetően teljesen ugyanarról beszélünk.
Csak kicsit furcsán hangzott, ahogyan röviden és tömören leírtad, hogy az élet célja nem a szórakozás. Hogy miért értettem bele mást is? Valószínű azért, mert nem írtál ennél többet.
Én abszolút megvetem az alkoholt meg a drogokat és úgy általánosan az olyan fajta életet, amelyet csakis kizárólag az élvezetért folytatnak. Mármint afféle élvezetért, amelyet az egyén csak maga élvez, még ha nem is árt ezzel másoknak vagy magának (lásd drogok).
Mindenesetre azt látom, hogy a kettőnek együtt kell járni: olyat csináljak az életben, ami hasznos és ez boldoggá is tegyen. Évekig olyanért dolgoztam, ami hasznos volt, de egyáltalán nem boldogított. Később csak a magam élvezetéért éltem, és olyan dolgokat tettem, ami úgymond szórakoztatott. Egyik sem volt boldogság. Csak akkor lett az élet igazán “király”, mikor hasznomat éreztem és élvezetet is leltem a tevékenységekben.
Tetszett?
2 
0
Jaklin írta:
Az élet célja az, hogy kitűzzünk egy nagy célt, és elérjük. Ha elértük, kitűzünk egy másik nagy célt, és elérjük. És így tovább. Közvetlenül vagy közvetetten építő jellegű célt érdemes kitűzni. A célok eléréséhez fontos, hogy ne csak rácsodálkozzunk a dolgokra, hanem megértsük azokat.
Ilyesmit nem említettem. De elgondolkodhatnál azon, hogy miért láttad ezt bele. Nem baj, ha az ember élvezi az életet, de ez csak másodlagos. Ne azt tedd, ami boldoggá tesz, hanem azt, ami szükséges. Akkor lehetsz boldog is, és van értelme az életednek. Ha a boldogság a cél, abból alkohol, drog és ilyesmik lesznek, nem eredmények. Lásd: Andan.
Tetszett?
0 
0
Great írta:
Oké, de akkor mi az élet célja? Hogy végigszenvedjük a halálig? Szerintem az életnek szórakoztatónak kell lennie, vagy legalábbis valahol élvezetesnek (még akkor is, ha éppen harcolsz valamiért). Különben az egészet megette a fene…
Tetszett?
2 
0
brokev7 írta:
Az élet célja nem a szórakozás.
Tetszett?
2 
3
A csodálat ára a fejlődés. Fájdalmas.
Tetszett?
1 
0
Hanyszor tatottam a szam eletemben csodalatos dolgok miatt! Es hanyszor kerdeztem azt, hogy “ennyi?!” miutan megtudtam, hogy mi a titka… Hiaba tudjuk a titkot, ha nincs hozza kitartasunk es akaratunk, hogy bejarjuk azt az utat!
Egyebkent pedig vannak olyan “misztikus” dolgok amin en jobban szeretek amulni es csodalni azt, mint megfejteni. Neha az is szorakoztato tud lenni!
Orulok, hogy te abba a kategoriaba tartozol Duncan, aki megosztja tudasat! Koszonom!
Tetszett?
6 
1
Tökéletesen egyetértek.
Önnön jelentéktelenségét piedesztára emeli…. szoktam mondani áááá mennyi ilyen ember van.
A tudás nagy látszata jelmezzel jár és a jelentkezik manapság.
Egy kultuszra épü,l a titokra, aminek belsejében sokszor jó kommunikációs készséggel rendelkező gyakorlati nyomorultak vannak. A valódi tudás számukra a függönyt jelenti ami előtt akár egy ember képes olyan értékeket és valódi tudást átadni, ami elsöpri a titkot, a féltve őrzött homályt.
Gratula Duncan! Nagyon tetszett!
Tetszett?
1 
0
Duncan Shelley írta:
Óh, bocsánat. De mindegy is, a lényeg, hogy készíthetnél egy ilyet, mert nagyon szép!
Csak eszembe ötlött az atombombáról. Szerintem az egyáltalán nem titok, hiszen elvileg több ország is rendelkezik vele. Nem hinném, hogy újra kifejlesztették.
Tetszett?
0 
0
Tetszett az írás és egyet kell értenem. Egyik régi ismerősöm, amikor egyetemre járt (festőművészetet tanult) egy előadást hallgatott, amikor a tanára benyögött valami idegen kifejezést, amit az ismerősöm még sosem hallott. Volt oly bátor (vagy naív?) és rákérdezett, hogy az meg mi. Gondolta, ha már előadást hallgat és megy az ideje meg tanulni is szeretne, jó lenne, ha érti, miről fecseg a fickó.
A prof meg annyit mondott, hogy nézzen utána. (És most a rapper: WTF?!?) Most tanítunk vagy sem? Mindenki utána tud nézni egy szónak, de akkor minek nagyarcúskodni? Ennyi energiával pont meghatározhatta volna a diákjának.
Tetszett?
1 
0
@ Jaklin:
Nem kovácsoltam, hanem kopácsoltam.
Na, ez most hogyan jött ide?
Tetszett?
0 
0
Duncan! Szívesen meghívlak hozzánk vacsorára (bármit elkészítek!), ha nálunk is kovácsolsz egy kicsit.
Én az atombombával úgy vagyok, hogy ha előttem lenne egy teljes szakkönyv pontos leírásokkal és tervrajzokkal, hogy miként kell megépíteni egy atombombát, én bizony akkor sem tudnék építeni egyet. Még a körülményeket sem tudnám megteremteni. Eszméletlen mennyiségű tudás és pénz kellene magához a kivitelezéshez is. Meg aztán, akinek kell (és megvannak a feltételei), az úgyis megszerzi (megszerezte már) a terveket.
Tetszett?
0 
0