A regény a rege szóból ered, amely mesét jelent. A mese: kitalált történet. Kitalált, azaz nem valós, és történet, azaz valaminek a megváltozását bemutató eseménysorozat. Mindezek tükrében, az írónak szabadságában és jogában áll eleresztenie a fantáziáját.
A regény New Yorkja nem a valóság New Yorkja, és a regénybéli CIA-igazgató nem a valóságban létező CIA-igazgató, hiszen a regény Központi Hírszerző Ügynöksége sem a valóság azonos néven futó intézménye.
A regény Földje nem a mi Földünk, így miért ne lehetne az Egyesült Államok Párizs fővárosa, miért ne lehetne Japán a balkánon, és miért ne lehetne az átlaghőmérséklet 140 Celsius fok?
A regény univerzuma nem a mi univerzumunk, a hang lehet gyorsabb a fénynél, lehet értéktelen a barátság, és a düh lehet erény.
A regény nem ez a világ, így a regénybeli Microsoft gyárthat mérgezett élelmiszert, és a regénybeli Bill Gates a világ elpusztítására törhet.
A regénynek nem kell követnie a valóságot, mert nem a valóság. Van a valóság, és van a képzelet, és a képzeletbeli világ nézhet ki úgy, mint a valóság, és e világnak a leírásához használhatjuk ugyanazokat a fogalmakat, mint amikkel a mi valóságunkat írjuk le, de a kettő nem ugyanaz. Az írót nem köti semmi.
Ez így van. Vagy mégsem?
Felmerül a kérdés, hogy vajon milyen haszna lehet egy olyan tevékenységnek, egy olyan irányzatnak, amely potenciálisan emberek milliárdjait érheti el, és amely nem tesz mást, mint irracionális, semmire sem használható információkat önt a társadalomba – pontosabban, az emberek elméjébe?
Kyle Broflovskinak volt egy érdekes felvetése a Pentagonban. Ha a kitalált Luke Skywalker vagy a kitalált Harry Potter hatással vannak a valódi emberek valódi életére, akik pedig hatással vannak a valóságos világra, akkor vajon ez nem teszi-e némiképp valóságossá ezeket a kitalált karaktereket?
Igaz, a regény a rege szóból jön, a rege mesét jelent, a mese kitalált történetet, ám, ha a kitalált történetek hatással vannak a létező emberek gondolataira, érzelmeire, és tetteire, akkor vajon túlzottan merész kijelentés lenne-e azt állítani, hogy a mesék formálják a világot és alakítják a történelmet?
A mesék hatással vannak világlátásunkra, énképünkre, vágyainkra, álmainkra, és életünk milliónyi döntésére. Egy felmérés szerint az FBI-ügynökök túlnyomó többsége regényekre és filmekre vezette vissza döntését, mellyel pályát választott magának.
A képzelet hatással van a fizikai valóságra, és ezt alátámasztani, nem jelent nehézséget. A fantázia embereinek, a mesék kitalálóinak, bizony, van felelősségük, és ez a felelősség óriási.
Igaz, a regény nem a valóság, de van átjáró a regény és a valóság között. Ez az átjáró pedig nem más, mint az olvasó. Tehát nem mindegy, hogy az író mit ír, nincs joga bármit leírni, és nem áll szabadságában megtévesztenie az olvasóit.
A mesék funkciója nem az, hogy irracionális információkat öntsenek a társadalomba, az emberek elméjébe, hanem az, hogy igazságokat adjanak át, szórakoztató formában.
A kutatómunka minőségétől függ egy sztori hitelessége. Eddig két könyvet dobtam félre az első néhány oldal után, mert az író a Nagy Beavatott képében tetszelgett, miközben vérlázító ostobaságokat hordott össze. E két könyv egyike Frei Tamás: A megmentő című írása.
Erről olvashattok a következő részben.

Afrikának ez a része hasonlít Fehéroroszországra.
Tetszett?
0
0
Hello Brokev7!
A grafikusok lógósabbak, mint az írók.
Már megérkezett a folytatás.
Tetszett?
0
0
Kedves Petra!
Épp arra akartam rámutatni, hogy nagyon könnyű megjátszani a szakértőt olyan valaki előtt, aki nem az.
Bocsánat, lehet, hogy eleve hülyeségeket írtam egy olyan cikkben, ami most nem látható. Meglehet, hogy szó szerint értelmeztem a leírtakat, nem ismervén fel, hogy azok allegóriák, metaforák, antik görög misztérium-hasonlatok és versmértékek voltak, és így valójában mindennek precíz jelentése van. A távcsőben lévő kereszt lehet, hogy a kereszténységre utal, az ajtókilincs pedig a kísértésre…
Bárdos… Az egész alaphelyzet számomra az, hogy ő sem író. Lehetne, de nem lett az. Ez egy másik szakterület. Én sem állok neki megjavítani a villanyt, mert tudom, hogy nem értek hozzá.
Tetszett?
0
0
Christian, az a fickó nem a Watchmenben játszott?
Tetszett?
0
0
VP, már meg is érkezett!
Tetszett?
0
0
Szia Duncan!
A grafikusod szabadságon van?
Szerencsére még nem fejetük be az alkalmazás pontosságát, így az ehhez kapcsolódó kérdéseimet megtartom későbbre.
Kíváncsián várom a cikk folytatását
Tetszett?
0
0
Hát jó, akkor sci-fi lesz…
Csak vicceltem, de már értem, köszi!
Tetszett?
0
0
Kedves Duncan!
A válasz: Nem.
Az “alaposan ismeri a politikai hátteret”-tel talán túloztam, mert szeretném azt hinni, hogy így van és nem minden légből kapott. Bár, nekem nem számít, csak legyen hihető. Az ilyen félműveltek, mint én úgysem jövünk rá, nem okoz gondot. Egy tájékozott és olvasott ember számára azonban rém zavaró lehet.
Bocs, a múltkori okoskodásért, a ballisztika távol áll tőlem. És tényleg nem dramaturgiai hiba volt, ahogy az sem, hogy egy mesterlövész 2 méterrel balra és 3 méterrel feljebb céloz, a „fekete kereszten az ereszcsatornát látta” (jó, hogy nem a 2 Celsius fokkal melegebb, célba vehette volna MIR-t) és egyszer csak a” távcsőben megmozdult a kilincs”. De azért hiba, ugye?
Ezeket azért kérdezem tőled, mert tudom, hogy te értesz hozzá. Csak nagyon kevés olyan ember van, akinek adok a véleményére és nekik is csak azzal kapcsolatosan hiszek feltétlenül, amiben tudom, hogy járatosak. Könyvek tekintetében nem a propagandák és a kritikusok a mérvadók. Van egy emberem, aki eddig csak jó könyveket ajánlott nekem (többek közt Az elme gyilkosai-t), most már csak olyat olvasok, amit ő hoz nekem.
A magasztalást értem, az a reklám, de azt én sem tudom, miért húz le valaki egy Bárdos-t. Biztos a lehúzás is jó valamire…
Tetszett?
0
0
Hello Duncan!
Percy Bysshe Shelley: Ozymadias
Tetszett?
0
0
Hát, pont ez az. Nem sci-fi.
Már irtóra várom a második részt.
Tetszett?
0
0
Jaklin, ha realista műfajban írsz (krimi, thriller, dráma, romantikus stb.), vagyis olyan műfajban, aminek nem eleme a különleges kor vagy különleges világ, nem teheted meg, hogy simán csak bedobod az infót, hogy “Párizs fővárosa az Egyesült Államok”. Mert ha ezt megteszed, onnantól fogva a sztorid sci-fi, cyber-punk, fantasy, vagy valami ilyesmi. Ha elkezded megmagyarázni, hogy miképpen állt elő az a helyzet, hogy Párizsnak van fővárosa stb., akkor is az már sci-fi, fantasy, vagy valami hasonló, aminél megvannak ezek a műfaji kellékek.
Írhatsz ekleptikus műfajban is, vagyis olyanban, amiben kettő vagy több műfajt ötvözöl, és kihozhatsz egy krimi-horrort, mondjuk, vagy egy tini-western-drámát
, de ez esetben nem állhatsz elő azzal, hogy azt állítod, erről a mi világunkról mesélsz.
Tetszett?
0
0
Kedves Petra!
Kérdés: te alaposan ismered a politikát? Nem igen tudnálak zavarba hozni bel- és külpolitikai keresztkérdésekkel?
Amit említesz, az nem dramaturgiai, vagyis cselekményvezetési hiba. 800 méter távolságon egy igazán jó fegyverrel is “meg kell küzdeni az elemekkel”, de nem így.
Mielőtt azt a bizonyos cikket írtam a könyvről, körbekérdeztem, hogy ki olvasta. A csúcs 80 oldal volt, ennél messzebb senki nem jutott. Sokféle problémát említettek, amiket te is. Ezek ellenére, bár Bárdos András krimi-sztoriját mindenhol lehúzták, Frei könyvét mindenhol az egekbe magasztalták. Ezt eléggé furcsálottam.
Tetszett?
0
0
Hello Christian!
Watchmen? Én értem a verset, de nem szeretem.
Tetszett?
0
0
VP, ja, így utólag könnyű tudni, hogy Szomália. A nílus pedig nem folyik, mert tó.
A hejesirás és az elgeppelések kiirtásha egy könyvből, fontos, meg a felesleges írásjelek kiszedése is…………,;:!?!
Várd ki a második részt, mindjárt jön.
Ez egy ostoba meghatározás. A másság meg hogy jön ide? Ez pozitív diszkrimináció!
Lézerkard és varázspálca is van. Ez nem sci-fi.
Tetszett?
0
0
Intergold, tudod, milyen az, amikor írsz egy forgatókönyvet, aztán jön 12 script doctor, és szétcincálja minden szavát?
A kérdés már csak az, hogy ezek ellenére miért pocsék a filmek többsége?
Milyen “bizonyos dolgokra” gondolsz?
Az nem baj, hogy nincsenek ékezetek, az sem, hogy Angliából írsz, de hogy munkaidő alatt…
Tetszett?
0
0
Igen, ezek a felvetések teljesen jogosak. Csak akkor hol van vajon a határ? Ha én az USA-t szeretném Párizs fővárosának a regénybe, akkor miképpen tegyem meg úgy, hogy ne legyek hiteltelen, de közben megírhassam azt az izgalmas történetet, amelyben Párizs fővárosa az Államok.
Tetszett?
0
0
Kedves Duncan!
Én csak egy fejezetet olvastam a Megmentőből, abból az derül ki, hogy Frei egy profi riporter és nagyon amatőr író.
Elég alaposan ismeri politikai hátteret és ebből messzemenő következtetéseket von le. Valószínű elindított egy gondolatmentet, hagyta, hogy a fantáziája elragadja, aztán kicsit kiszinezte és megpróbálta leírni. A baj az, hogy a kiszinezéshez már nem nézett utána eléggé a dolgoknak, így kerültek bele a dramaturgiai hibák (a mesterlövész, aki küzd az elemekkel, holott csak jó fegyvert kellett volna választania) és aztán leírni sem sikerült. Úgy ír, mint egy riporter, aki azt hiszi, hogy megy alatt a film. A leírásai nem elég pontosak, sokszor csapong és egy csomószor kizökkentett oda nem illő megjegyzésekkel.
Pedig az alapötlet nem rossz. A környezet és a szituáció is olyan, hogy érdekes fordulatok lehetnek a történetbe, de nem tudtam elolvasni, nagyon zavartak a témaváltások, meg az elkalandozások, meg a sok katyvasz közbevetve. Szóval megkértem apukámat, aki olvasta, mondja el, hogy érdemes-e folytatnom, mert akkor nekidurálom magam. Csak ne lenne ilyen döcögős!
Apu azt mondta, elég vontatott, még nem ért a végére. A politikai háttér hihető, eddig nem történt benne semmi olyan, amitől a körmét rágná. A szerelmi jelenetek és az érzelgős részek szörnyen untatták, szerinte bárgyúak. Aztán bevallotta, hogy csak a feléig jutott a könyvnek, aztán félre tette, mert eljutott odáig, hogy már pont nem érdekelte mi lesz Andréval.
Mit mondhatnék, sajnálom, hogy ilyen “rossz” ízlésem van. Úgy látszik ez családi vonás.
Tetszett?
0
0
Hello Duncan!
A rege valaminek az elmondása. Független a valóságtartalomtól. Olyan kicsit mint a net minden információra rá tudsz találni. De sokszor nem valósak az ott olvasottak. Viszont valaki hiszi , hogy amit leírt az a valóság. “Én hiszek a mikrobarázdában.”
Ennyi az egész. Szerintem.
És most a kedvenc regéim egyike:”
Egy messzi vándor jött, ki ős romok
felől regélt: A pusztán szörnyű két
nagy csonka láb áll. Arrább lágy homok
lep egy kőarcot. Homloka setét.
A vont ajk vén parancsszóktól konok
S vad szenvedélye még kivésve ég
a hűs kövön, bár, mely véste, a kéz,
s a szív, hol dúlt e dölyf, temetve rég.
A talpkövön kevély igék sora:
“Király légy bár, jöjj és reszketve nézz:
nevem Ozymandias, urak ura.”
Más semmi jel. A roppant rom körül
határtalan szélesre s hosszura
a holt homoksík némán szétterül.”
Tetszett?
0
0
Tudtam, hogy Szomália, hiszen ott folyik a Nilus. Ez az az ország, amelyik fölött a lezuhanó gépek a tengerbe esnek. Kinagyítottam és megnéztem. Valóban ott a felirat, és nagyon drámai. Sőt, mintha szelet is látnék a képen, de csak mintha.
Örülök, hogy Lesszi visszajött. Igaz, a bejegyzés utolsó bekezdését az image mestereddel átnézethetnéd, mert nem hiszem, hogy gonoszságból hord össze valaki vérlázító ostobaságokat, hacsak nincs valami összeesküvés a dologban.
Értem én a felháborodásodat, mert Frei könyve megtámadta a képzeletünket és lehetetlen ellene védekezni, hisz’ nem lehet letenni, ha elkezdjük olvasni.
Talán el is hülyülünk és ez nagyon rossz, de nem hiszem, hogy aggódni kéne, mert nem tankönyvről van szó és azt sem tartom valószínűnek, hogy ez alapján akar valaki történelmet, közgazdaságtant vagy ballisztikát tanulni. Nem hiszem, hogy a hétköznapi ember bajba kerül, ha nem tudja, hogy egy mesterlövésznek milyen szaktudás kell ahhoz, hogy likvidálja az áldozatát.
A helyesírási, vagy a stilisztikai hibákat viszont sokkal nagyobb bajnak tartom.
Szerintem elsősorban nem az iskolában kéne nyelvtant tanulni, és nem nyelvkönyvekkel kéne a magyar nyelvet ápolni. Erre a legalkalmasabb a könyv és az írók kötelessége a nyelv ápolása. Az említett könyvnek inkább ez a nagy hibája. Eljut rengeteg emberhez és nem magyarul beszél, sok helyen helytelen ragot használ, magyartalan mondatszerkezetekkel van teli és sorolhatnám még, hogy mikkel.
Kyle Broflovski behozása a bejegyzésbe viszont komolyan elgondolkoztatott.
Kyle szintén kitalált valaki, ami dupla csavar a dologban. A kitalált személy, további kitalált személyek hatásáról beszél.
Olvastam egy meghatározást a science fiction-re, eszerint már sci-fi kategóriába sorolható az az írás is, amelyben legalább egy tényező eltér a valóságtól. Ez nem azt jelenti, hogy hazugságokat írunk, hanem azt, hogy az írás azt domborítja ki, hogy ennek az egy tényezőnek mássága milyen hatással lehet a dolgokra. Abban az esetben, ha a megváltoztatott dolog csak egy tévedés, vagy nélkülöz bármiféle funkciót, más szóval nincs semmiféle üzenete, akkor még a fantasztikus irodalomba se sorolhatjuk a művet.
Kyle olyan példákat hoz, amelyekben az említett kitalált személyek üzenetet hordoznak, a megváltoztatott vagy a mi világunkban nem létező dolgok (lézerkard, varázspálca stb.), csak érdekessé teszik magát az üzenetet. A megmentő megváltozott valósága nem érdekessé tesz, hanem félrevezet. Bizony ez hiba, de nem ez az egyetlen félrevezető könyv a világon.
Melyik a másik?
Tetszett?
0
0
Olvastam en az eltuntetett cikket is, tetszett is, bar szerintem itt-ott kicsit szorszalhasogato volt.
Magam regebben eleg nagy Frei-rajongo voltam, ujsagiroskodos koromban eleg komoly peldakepem is volt, csakhat aztan tortentek azok a bizonyos dolgai…
(Bocs az ekezetek hianyaert, Angliabol irok, a munkahelzi gepemrol.)
Tetszett?
0
0
VP, örülök, hogy tetszik a kép! De ez nem Egyiptom, hanem Szomália.
Ha rákattintasz a képre és lemented, majd felnagyítod, láthatod a fehér táblán, hogy a szomáliai nyelv mennyire hasonlít a magyarra. Az alsó szó: KIÁLLÍTÁS: Ez teljesen magyarosan hangzik, de szomáliaiul van, és azt jelenti, hogy “SEGÍTSÉG, LŐDŐZNEK MINDENFELŐL! MENTSENEK MEG!”. Ez egy igazi dráma!
Tetszett?
0
0
Hello Intergold!
Szerintem is egészséges. Egyáltalán nem örülök neki, amikor tudományos szakkönyveknek tekintik a regényeimet. Regényeket írok, meséket. És soha nem állítottam többet.
Ha hiszed, ha nem, volt, aki szerint a trilógia kitaláció, de Amer az igaz lehet.
Egyszer megtörtént, hogy valaki ráijesztett a régi kiadómra, aki úgy megijedt, hogy kábé két évre raktárba zárta Az elme gyilkosait. Ennek semmilyen reklámértéke nem volt, csupán még többen elfelejtettek.
A Frei-es cikk valóban felkerült, öten kommentelték is, de le lett tiltva. A NEM JÓ!!! cikk kommentjei közt olvashatsz erről.
Frei blogokon (is) reklámozza a könyvét. Olyan emberek írnak róla, akik nem hogy kishalak, de nem is halak. Van ez így.
Tetszett?
0
0
Császár ez a kép! Magam is szeretem a Nilust, és egyszer szívesen benéznék abba a híres Fehér Házba is ami a háttérben látható.
Kár, hogy az állandó harcok és a folyamatos fegyverropogás rendkívül veszélyessé teszik a látogatást. Ugye ez az a környék, ahol beleolvadnak a töltények a puskacsőbe, és vírusok támadják meg a vadászbombázókat?
És mintha egy csúcsturbó távcsővel látnék a hajóban egy embert aki éppen pont nagyon fél, de nagy és hirtelen, ráadásul annyira, hogy nem is gondolta volna maga sem, hogy ennyire nagyon lehet félni, meg ennyire hirtelen… … …
Tetszett?
0
0
Kedves Csaba!
Én olvastam az emlitett, általad eltűntként jelzett cikket. Nem tünt az el, csak “lement” az oldalról.
Ez egy teljesen másik cikk.
Másképp jó, másképp vicces és ugyanannyira igaz…
Talán ez jobban emészthető azok számára, akik rajongói Frei Tamásnak.
Tetszett?
0
0
Sziasztok
Én egy olyan közepes Duncan Shelley “rajongó” vagyok. Ez azt jelenti, hogy nagyon szeretem, csak nem fogadok el semmit egy adott mértékű szkepticizmus nélkül, ami szerintem nagyon egészséges. A Kunoichi-trilógia pl. simán igaz (is lehet), míg egyes írásait nagyon elrugaszkodottnak tartom a valóságtól – mondjuk, el kell ismernem, hogy én sem tudom, mi a valóság…
Az viszont már többször felmerült bennem, hogy ezek a Duncan-féle “eltűnt az írásom”-szerű dolgok vajon nem egyfajta Duncan-féle reklámkeltés részei…? Nem túlságosan kis hal ő ehhez?
Tudom, hogy nem vág ide, csakhát ez is egy “eltűnt-megkerült” cikk…
Tisztelettel:
Vas Csaba
Tetszett?
0
0