Az utolsó év… II. rész

A tudás fény

Esetenként egészen félelmetes látni, ahogyan az átlagember fölé magasodó hírességeken hogyan gázol át a Rendszer, a Roppant Gépezet. Akadálytalanul, meg sem érezve az út egyenetlenségét, mintha autóval áthajtanánk egy aszfaltra hullott madártollon.

Amikor azt látjuk, hogy egy olyan kiemelkedő művész, mint Michael Jackson, vagy egy olyan előremutató, látnoknak tartott, nagy formátumú vállalkozó, mint Steve Jobs, képtelen ellenállást kifejteni a Rendszerrel szemben, elgondolkodhatunk, hogy vajon nekünk mennyi esélyünk lenne, ha egyszer a Roppant Gépezet minket pécézne ki.

Michael Jackson igyekezett Julius Andan nyomdokaiba lépni, ám nem állt mögötte a Klán, így az történt vele, ami Andannal is történt volna a Klán nélkül. 1993-ban, amikor a Rendszer először érezte úgy, hogy meg kell leckéztetnie a művészt, az MJ Mirror főszerkesztőjének segítettem egy cikk összehozásában.

Mi is történt akkoriban? Jacko igen szoros barátságba került Elvis Presley lányával, Lisa Marie-vel. Ez történt, és ez csapta ki a biztosítékot a Rendszer vezetőinél. Jacko hírneve + Lisa Mary elkötelezettsége együtt igazán veszélyes elegyet képezett a szemükben, ezért támadásba lendültek.

Még ebben az évben egy kisgyerek, aki Michael Jackson barátjának mondhatta magát, valamiképpen eljutott egy pszichiáterhez, aki hipnotizálta, és ekkor, a hipnózis alatt fény derült a nagy titokra: a művész szexuálisan molesztálta…

Lisa Mary vezetésével, aki gyakorlott média-dzsungelharcos volt, igen jól kezelték a támadást, majd néhány hónappal később összeházasodtak. Ekkor alighanem fejek hullottak a porba a színfalak mögött.

A gépezet mindenesetre tovább zakatolt, egyre hatékonyabban, egyre kiterjedtebben. Széles körben terjesztettek különféle hazugságokat. Az egyik szerint Michael Jackson nem akar fekete lenni, ezért kifehérítette a bőrét. Hiába mondták, hogy ez egy vitiligo nevű, ismert bőrbetegség, hiába mutattak orvosi papírokat, hiába szólaltak meg nagymenő plasztikai sebészek, és magyarázták el, hogy ilyen bőrfehérítő eljárás nem létezik, a média nem ettől volt hangos.

2003-tól újult erővel csapott le a Rendszer. Egy kisgyerek megint pszichiáternél járt, a pszichiáter megint hipnotizált, és megint fény derült egy állítólagos szexuális molesztálásra… Ekkor már nem volt a képben Lisa Mary, Jacko más utakon járt. Más, de az akkori politikai irányultság szemében ismételten veszélyes utakon. A média össztüze és Jackson helytelen válságkezelése elérte a hatását.

Miért halt meg Steve Jobs? A fellelhető információk alapján azt lehet mondani, hogy őt senki nem pécézte ki. Ő egyszerűen csak bekerült a szórásba, áldozatául esett egy tömegpusztító fegyvernek, amellyel tudatosan tizedelik az emberiséget, és amely akkora üzlet, hogy ahhoz képest az Apple bevétele fillérekben mérhető. A rák egyszerre fegyver, és egyszerre üzlet. Mindkettőnek óriási.

Mr. Jobs halála üzenet. Valahogy így szól: „Nézd, itt van ez a fickó, aki világhírű, aki zseni, aki milliárdos, aki képes megfizetni bármilyen szakembert, aki képes megfizetni bármilyen kezelést, és mégis belehal a rákba. Látod, a rák ennyire gyógyíthatatlan.”

De, elég a felszín kapargatásából, ereszkedjünk a mélybe. Miért bukott el Michael Jackson és Steve Jobs? Mindketten géniuszok voltak abban, amit csináltak, mindketten világhírűek voltak, mindketten mérhetetlen vagyon felett rendelkeztek. Nos, miért buktak el mégis?

Mitől függ a siker? Mitől függ az élet?

Rengeteg választ találhatnánk ezekre a kérdésekre, de az összes választ egyenesen eredeztethetnénk egy központi tényezőből, amely a végső válasz.

Jacko és Mr. Jobs nem vették észre, hogy minek köszönhették páratlan sikereiket az élet egy területén. Annak köszönhették a sikerüket és az eredményeiket, hogy az élet egy területén megfelelően bántak az adatokkal. Megvizsgálták azokat, megnézték, hogy igazak-e vagy sem, kiértékelték az adatokat, hogy lássák, hová valók és mennyit érnek. A tragédia az, hogy ezt az élet más területén nem tették meg.

Steve Jobs azért halt meg rákban, mert kérdés és kétely nélkül hitt egy hibás módszerben, amely nem a rák kezelésére való. Nem vette nyakába a világot, nem kezdett el kutatni, nem vizsgálta meg a rákról szóló adatokat, nem vetette azokat össze a valósággal, nem értékelte ki őket. Hibázott, és ez a hiba az életébe került.

Jacko hasonlóképpen járt el, és ugyancsak azért bukott el, mert nem úgy kezelte az adatokat, mint az életnek azon a területén, amelyen a sikereit elérte. Nem értett a média-háborúhoz, nem értett a rágalom-hadjárat kivédéséhez, egyszerűen csak kérdés és kétely nélkül hitt egy hibás stratégiában, hatástalan módszerben. Nem vette nyakába a világot, hogy megtalálja az igazi szakértőket, nem kezdett el kutatni, nem vizsgálta meg és nem értékelte ki azokat az adatokat, amelyeket ő és stábja felhasznált a harcban. Hibázott, és ez a hiba a karrierjébe, majd az életébe került.

Érthetetlen, hogy olyan emberek, akiknek látszólag mindenük megvan, amire milliárdok vágynak, miért mennek tönkre és halnak meg annyira tragikus és ostoba módon. De most, itt a cikk végén, már birtokában vagyunk a válasznak. Ideje kimondani:

Az életünk attól függ, hogy hogyan kezeljük az adatokat.

Milyen alapon fogadunk el valamit igaznak? Hogyan vetjük össze az adatokat a valósággal? Hogyan döntjük el, hogy egy bizonyos adat hová tartozik? Hogyan határozzuk meg egy adat értékét? Ettől függ minden az életünkben.

MINDEN.

1454
Mennyire tetszett a cikk?
Thanks!
An error occurred!

About Duncan Shelley