Vicces
Egyfelől aggasztó, másfelől meg egy kicsit vicces, hogy ennyien jelentkeztetek erre a zárt topikra, aztán indításnak kaptok egy ilyen cikket. Néhányan biztosan nehezen fogjátok megemészteni, de ez nem egy könnyed téma és van egy határa annak, hogy mennyire lehet egyszerűsíteni.
Ebben a topikban nem lesz összeesküvés, nem lesznek titkok, csak egy óriási lehetőségekkel kecsegtető elmélet és annak megalapozása.
Megjegyzés
Többször nekimentem ennek a cikknek, és többször félretettem. Részben az időhiány, részben pedig az anyag terjedelme és bonyolultsága miatt. Az egész téma, annak minden vonatkozásával együtt, nagyon érdekes és izgalmas – nekem. De mi van azokkal, akiknek nem az? Nekik is meg kellene érteniük, de hogyan?
Fizikai megfigyeléseket, egyenleteket, elméleteket kell leegyszerűsítenem oly módon, hogy ne veszítsék el valódi tartalmukat, befogadhatóak legyenek azok számára is, akiket nem érdekel, érthetőek legyenek azok számára is, akik nem rendelkeznek olyan háttérrel, amikbe ezeket az információkat integrálhatnák, és megalapozzák a második cikk elméletét.
Könnyen meglehet, hogy ez a cikk sokatoknak nem fog tetszeni, mert valahol az arányokban hibáztam.
Nincs más lehetőségem, mint megírni a teljesség igényével, szem előtt tartva az elvárt egyszerűséget, és kijelenteni, hogy amennyiben szükséges, lesz ennek a cikknek egy függeléke vagy melléklete, melyet ugyanennek a cikknek a jelszava nyit majd, és amiben a kiegészítő információkat találjátok. Majd ti eldöntitek, hogy szükség van-e erre.
Bevezető
A legtöbben semmit sem találnak fel, semmi újat nem tesznek bele a világba. Néhányan, nagyon kevesen, rendszeresen állnak elő találmányokkal, több száz vagy több ezer találmánnyal rukkolnak elő életük során – őket hívják feltalálóművészeknek.
Egyszer olvastam pár sort egy feltalálóművésztől. Azt írta, számukra a funkció és a struktúra nem kapcsolódik össze. A struktúrához rendelt funkció mindössze csak 1 ötlet a rengeteg lehetőség közül. Neki egy pohár nem egy tárgy, amiben folyadékot lehet tárolni. Számára egy pohár mindössze néhány tulajdonság halmaza, amely sok mindenre felhasználható, például folyadék tárolására is.
Azt szeretném, ha a játék kedvéért, e cikk kedvéért, átmenetileg úgy gondolkodnátok, mint a feltalálóművészek. Vegyétek úgy, mintha az a rengeteg szétválaszthatatlan, megtörhetetlen, eltéphetetlen összefonódás, melyet tanultatok életetekben, nem szétválaszthatatlan, nem megtörhetetlen, nem széttéphetetlen.
Születésünktől fogva kötött kapcsolatokat tanítanak nekünk struktúra és funkció között. Ez a struktúra ezt a funkciót látja el. Az a másik struktúra meg egy másik funkciót. Azt szeretném, hogy amíg olvassátok ezt a cikket, ezt az egészet nem vennétek komolyan.
Minden struktúra egy vagy több tulajdonságból áll össze. A funkciók egy vagy több tulajdonsághoz kötődnek.
Meglehet, nem a víz kell az élethez, hanem csupán a víz egyik tulajdonsága. Ha tudjuk, melyik, összerakhatunk valamit, ami csak azt az egy tulajdonságot tartalmazza, és ami nem is hasonlít a vízre.
Meglehet, nem a levegő kell az élethez, hanem csupán a levegő egyik vagy másik tulajdonsága. Ha tudjuk, melyik, tudjuk pótolni, kiváltani a levegőt, akár elhelyezhetünk valami apróságot a testben, vagy kis génmódosítással kifejleszthetünk egy szervet, ami képes azt előállítani, és onnantól fogva levegő nélkül is tudunk élni.
A sort hosszan folytathatnám, végigmenve a tápanyagokon, vitaminokon, ásványi anyagokon, nyomelemeken, molekulákon, kémiai kötéseken, de egyelőre legyen elég ennyi.
Ez az első cikk az ember és az áram különös kapcsolatáról szóló elméletet alapozza meg.
A természettudomány
A természettudomány a tér, az energia, az anyag és az idő törvényeit tanulmányozza. Jelen cikk szempontjából három nagy területe van: fizika, kémia és biológia.
A biológia alapja a kémia, a kémia alapja a fizika. Bizonyos megközelítésben azt mondhatjuk, hogy a biológia a kémia azon része, ami furcsa, a kémia pedig a fizika azon része, ami furcsa.
Amikor a fizikából átlépünk a kémiába, új működéseket, új kölcsönhatásokat, új törvényeket találunk, amiket a fizikában nem kell figyelembe vennünk. Amikor a kémiából átlépünk a biológiába, ugyanez történik: új törvények jönnek velünk szemben, amik a kémiában nem jelennek meg.
De, tekintettel arra, hogy a biológia a kémián alapszik, a kémia a fizikán, valójában azt is mondhatjuk, hogy a természettudomány egyenlő a fizikával, és a fizika a minden.
A biológia szemben áll a kémiával és a fizikával, próbálja ellensúlyozni a hatásait, próbálja a neki tetsző irányba terelni azokat, vagy semlegesíteni. A szív működése szemben áll az érfal kémiai károsodásával, és a gravitációval, hogy csak két példát hozzak fel.
A biológia csak egy határig képes ellenállni a kémia befolyásának, és a kémia csak egy határig képes ellenállni a fizika behatásának. A fizikai törvények a legerősebbek, a legfontosabbak, mert minden rendszer a fizikai világban azokon alapszik, azokra épül. Vannak határterületek, melyekben összemosódnak ezek a különválasztott tudományterületek, és máig vita folyik arról, hogy mi hová sorolandó. Az egyik olyan jelenség, ami ezen a határon fekszik, a radioaktivitás.
Ez egy nézete a természettudományoknak, és azért fontos nekünk, hogy megértsük az ember és áram kapcsolatáról szóló elméletet.
Alapok alapjai
Mi a fontosabb: a társadalom, vagy a család? A társadalom, hiszen a család annak kisebb egysége. Rendben, akkor átfogalmazom a kérdést: mi a fontosabb az én családom, vagy ez a társadalom? A válasz rögtön nem olyan egyértelmű, mert már maga a kérdés is erősen utal az érzelmekre, az ÉN (családom) és az EZ (a társadalom) szavakkal.
Érzelmeket keverni egy elemzésbe, az elemzés pontatlanságához vezet. Mennyi egy kavics és egy másik kavics? Két kavics, ugye? És mennyi egy olyan kavics, amit szeretek, meg egy olyan kavics, amit utálok? Az egy olyan kavics, amit szeretek, meg egy olyan kavics, amit utálok, és nem két kavics.
Az érzelmek motiválhatnak, de ha tiszta elemzésekről van szó, nincs helyük. Igen, a család kevésbé fontos, mint a társadalom (vagy törzs, vagy klán, bármilyen nagyobb emberi közösség), mert ha a kisebb egység eltűnik, a nagyobb megmarad, de ha a nagyobb tűnik el, eltűnik a kisebb is.
Ha egy ország eltűnik, megmarad a Föld. Ha a Föld tűnik el, eltűnik az összes ország. Tehát a Föld fontosabb, mint bármelyik ország, és fontosabb, mint az összes ország együtt.
A nagyobb nagyságrend fontosabb a kisebbnél, mert a kisebb a nagyobbon alapszik, abban létezik, abban és abból „él”.
És tekintettel arra, hogy a fizikai univerzumban voltaképpen minden fizika (és annak furcsa manifesztációi), az a legfontosabb, és jobb, ha elfelejtjük a többit, elfelejtjük a kémiát és a biológiát.
Tehát, minden fizika. És nincs semmi más. A fizika felosztása tévedés, és további tévedésekhez vezetett. Nincsenek kémiai igények és nincsenek biológiai igények. Csak fizikai igények vannak, fizikai rendszerek.
Tehát abban az elméletben, amit a második cikk mutat be, a test egy pusztán fizikai egység, ami kizárólagosan fizikai törvényekre épülve működik, és kizárólag fizikai igényei vannak. Működését kizárólagosan olyan törvények határozzák meg, mint gravitáció, elektromágnesesség és így tovább. Kémiai és biológiai törvények nem.
Alapvető erők
A fizikában négy alapvető erőt különböztetünk meg, melyek a következők:
1. gravitáció. Tömegvonzás. A leggyengébb erő, de mivel csak a testek tömegétől függ, hatótávolsága elvileg végtelen, és nem lehet leárnyékolni. Nagyobb távolságok esetén a legmeghatározóbb vagy egyetlen meghatározó erő.
2. elektromágnesesség. Az elektromosan töltött részecskék között ható erő. Magában foglalja az elektrosztatikai erőt, mely két nyugvó töltés között hat, valamint az elektromosság és a mágnesesség összetett hatásait, melyek a mozgó töltött testek között hatnak.
3. gyenge nukleáris kölcsönhatás. Ez az erő felelős néhány atomi jelenségért, amilyen például a radioaktivitás.
4. erős nukleáris kölcsönhatás. Ez az erő felelős az atommagban található részecskék összetartásáért.
A fizikusok egyik legnagyobb törekvése egyesíteni ezt a négy kölcsönhatást, egy Nagy Egyesített Elméletbe, (GUT, Grand Unification Theory), amely egyetlen alapvető erőre vezeti vissza az összes természeti törvényt. Erre több kísérlet történt már, melyek alapján úgy tűnik, hogy a két nukleáris erő az elektromágneses erő megjelenési formái, sőt olyan elképzelés is van, amely szerint a fizikai univerzumban az elektromágnesesség a legfontosabb vagy egyetlen erő, melybe még a gravitáció is beleolvad.
Még ha eltekintünk is a GUT koncepciójától és lehetőségeitől, akkor is kijelenthetjük, hogy a mi biológiai életünket az elektromágnesesség irányítja. Az elektromágnesesség az a nagyságrend (méreti nagyságrend), és az az energiaszint, amelyben az életünket éljük.
A gravitáció a minket körülvevő hatalmas tömegek (Föld, Hold, bolygók, csillagok stb.) miatt a második olyan fizikai erő, amellyel számolnunk kell, mert nyilvánvalóan hatást gyakorol szervezetünk működésére.
Az atommag spontán bomlása nem érint minket különösebben, mivel a testünk nem olyan atomokból épül fel, amelyek instabilak lennének a túl sok részecskétől, vagyis a gyenge nukleáris erővel nemigen kell számolnunk.
A testünket felépítő atomok magját összetartó erővel pedig szintén nincs dolgunk, mivel azok a viszonyok, amelyekben élni tud a testünk, nem lépnek kapcsolatba az erős nukleáris kölcsönhatással.
Elektromos áram
Az áram töltött részecskék rendezett áramlása. Az elektromos töltés egy részecske tulajdonsága, ami meghatározza, hogy milyen szerepet tölt be az elektromágneses kölcsönhatásban.
Az áramról csupán néhány dolgot kell tudnotok a majdani elmélet megértéséhez. Ezek a következők:
1. Az elektromos vonzás és taszítás vákuumon keresztül is hat.
2. Az elektromos vezető olyan anyag, amelyben a töltött részecskék szabadon mozognak. A legjobb vezetők a kristályos fémek és a grafit.
3. Az elektromos szigetelő olyan anyag, amely az áramot elhanyagolható mértékben vezeti. Az ideális szigetelő anyag olyan valami lenne, amiben egyetlen töltött részecske sem mozog.
4. Az elektromos vezetés képessége hőmérsékletfüggő.
5. A víz elektromos szigetelő anyag. A víz a benne lévő sóktól válik vezetővé. A sók önmagukban szigetelők, de olvadék vagy oldat formájukban már vezetők.
Hullámok
Kétféle hullámot kell megkülönböztetnünk egymástól: az egyik a transzverzális, a másik a longitudinális hullám. E két hullámtípus eltérő módon viselkedik.
A transzverzális hullám olyan hullám, ami a haladási irányával merőlegesen kelt rezgéseket a közegben, amiben terjed.
A longitudinális hullám olyan hullám, ami a haladási irányban kelt rezgéseket a közegben, amiben terjed.
A víz felszínén látható hullámok transzverzális hullámok. A fény többféle transzverzális hullámból tevődik össze. Transzverzális a földrengéseket okozó szeizmikus hullámok egyik típusa is. A folyadékok belsejében nincsenek transzverzális hullámok. Még semmilyen gép nem jutott el a Föld magjáig, mégis folyékonynak írják le – ezt abból következtették, hogy a transzverzális hullámok nem hatolnak át rajta.
A longitudinális hullám gyorsabban terjed, mint a transzverzális hullám. Longitudinális hullám (ellentétben a transzverzális típussal) bármilyen halmazállapotú közegben létrejöhet és terjedhet.
A longitudinális hullám nem terjedhet közeg nélkül.
A lényegi különbség a két hullámtípus között az, hogy míg a transzverzális hullámokban hullámhegyek és hullámvölgyek követik egymást, addig a longitudinális hullámokban sűrűsödések és ritkulások.
Elsődleges elektromágneses mezők
Thomas Young 1803-ban bemutatta az úgynevezett két-rés kísérletet, amely a valaha elvégzett leghíresebb kísérletek egyike, és ami feltett egy igen érdekes kérdést: a fény részecske vagy hullám? A kettő egyszerre nem lehet. Vagy igen? Az anyag részecske, vagy hullám? Esetleg egyik sem?
Minden részecske saját elektromágneses mezővel rendelkezik. Ez a mező nem gömb formájú, melynek közepén a részecske lenne, hanem olyan alakú, mint két aljával egymás felé fordított tál, és a két alj között található a részecske maga. A két tál alakú mező polaritása ellentétes.
Ez a jellegzetes formájú mágneses mező megtalálható a részecskék körül épp úgy, mint a galaxisok körül. Ezek a mágneses mezők formálják az anyagot. Bármilyen anyagot.
Ahol a hullámvonalak metszik egymást, ott található az anyag, a részecske, az atom, a molekula, a bolygó, a galaxis.
A kölcsönhatások során ezek az elektromágneses mezők is kölcsönhatásba lépnek egymással. A behatások következtében változtatják a formájukat, elmozdulnak, összezsugorodnak, majd visszanyerik eredeti méretűket és alakjukat.
Egy videót linkelek nektek, ahol bővebben tájékozódhattok a témában:
http://www.youtube.com/watch?v=0f1dNuGYSb8
Kérdezzetek
Nos, ezek voltak az alapok. Nem tudom, mennyire volt kemény vagy bonyolult, de a végére értünk.
Lehetséges, hogy mindent tudtatok, amit olvastatok ebben a cikkben. Lehetséges, hogy semmit nem ismertetek korábban. Talán könnyedén megértitek, talán egyik-másik része nem megy át.
Ha bármit nem értetek, bármi nem elég világos, kérdezzetek. Ha több visszatérő, kommentben nem egykönnyen megválaszolható kérdés jön, ennek a cikknek lesz egy melléklete, amit ugyanez a jelszó nyit meg.
Kérdések hozzátok
A cikk végére értünk. Ha ideáig kitartottatok, már csak ezért beírhattok magatoknak egy gyenge 2-est fizikából. A jobb osztályzathoz már több erőfeszítés kell.
Van néhány kérdésem hozzátok:
1. A cikk több egységre tagoldóik. Mindegyiket értettétek?
2. Érthető, hogyan gondolkodik egy feltalálóművész?
3. Értitek, hogy miért tisztán fizikai oldalról közelítjük meg a testünket?
4. Értitek a hullámok két típusa közti eltérést?
5. Értitek az elektromos áram viselkedését?
6. Értitek az elektromágnesességet?
7. Mit gondoltok, mi a biológia Szent Grálja?
Egy tanács
Ha elolvastátok a cikket, és azt mondjátok, aha, jó, oké, jöhet a folytatás, na, az nem lesz jó. Az azt jelenti, hogy nem igazán értettétek meg.
Minden része a cikknek fontos, minden fejezete, egysége óriási jelentőséggel bír. Fejtsétek ki a véleményeteket róluk, írjátok le, mit hogyan képzeltek, minek milyen és mekkora jelentőséget tulajdonítotok.